Egyedül ...

És a végén rájössz, hogy egyre magányosabb vagy. Egyre kevesebb ember érti azt, hogy miről beszélsz, és fogalmuk sincs, hogy mit élsz át.

Egyedül kell végigjárnod az utat, ami ritkán kellemes, hisz sok benne az akadály, a kétség, a magány, viszont fejlődést és egy olyan életet ígér, ahova tudatosan vagy tudattalanul, mindannyian tartunk.

Az Út

Ha elszántad magad és elindulsz az úton, tudd, hogy már nem fordulhatsz vissza. Ha megpróbálnál visszatérni, már nem ugyanazt találnád, ahonnan elindultál és már te sem az vagy, aki egykor neki kezdett az útnak. Itt csak előre lehet menni, ha egyszer ráléptél a spirituális élet ösvényére. Ne nézz vissza, csak előre. Ott vár a fejlődésed! És közben engedd el mindazt, ami már nem ezt szolgálja.

Azok a dolgok, amik negatívan érintenek, lesznek képesek kibillenteni az adott helyzetedből és fejlődést hozni az életedbe.

És ami a legfontosabb, hogy élvezd, akármi is történik veled, mert minden ÉRTED történik, és a TE fejlődésedet szolgálja!

Régi és új minták

Amikor a fejlődésed egy magasabb fokára érsz, szembesülnöd kell pár dologgal, amire talán nem is gondolnál, vagy nem készültél még fel....

Amikor még csak előkészülünk a változásra, ott vannak a régi minták, amelyek egy részét még a szüleinktől kaptuk, de már megjelentek az újak is, amik a változáshoz tartoznak. A régi mintákat le kell ahhoz tenni, hogy bejöhessenek az újak.

Viszont a régi mintákhoz emberek és kapcsolatok társulnak. Ezeknek, az embereknek egy része idővel kilép az életünkből, mert már nem értjük egymást, eltávolodtunk egymástól és már más fontos a számunkra.

Más emberek, és ilyen a család viszont marad, hiszen velük erősebb kötelék köt össze, közösek a gyökereink. Mit tudunk tenni ezekkel, a kapcsolatainkkal? Ők a régi minták szerint viselkednek és kommunikálnak velünk, és ezt várnák tőlünk is. Mi pedig már más mintákat működtetünk, amit ők nem értenek. Csak azt látják, hogy valami nem stimmel, van valami változás … és aggódnak értünk, hogy rossz irányt vett az életünk. Hiszen eddig olyan sikeresek voltunk, mindenki kedvelt minket, mert törekedtünk arra, hogy megfeleljünk a velünk szemben támasztott elvárásoknak azért, hogy befogadjon a közösség, a körülöttünk lévő emberek, vagy akár a társadalom. Közben rájöttünk, hogy ez a működésünk az anyagi világhoz kapcsolódott, de mi már más utat szeretnénk járni. Spirituálisan szeretnénk kiteljesedni. Ez az út érthetetlen az anyagi világban létezők számára. Jó esetben csodabogárnak, rosszabb esetben simán hülyének néznek bennünket.

Mit lehet kezdeni ebben a helyzetben?
A legközelebbi családtagok megérdemelnek annyit, hogy megpróbáljuk elmagyarázni azt, hogy mi történik.
Hiszem, hogy a szeretet ereje az, ami ezekben, a helyzetekben segít. Ha egy családban valóban létezik a szeretet, az képes elfogadni a más utat.

Amikre még választ keresek ezen téma kapcsán:

- Hogyan tudod elengedni a régi mintáidat?
- Honnan tudod, hogy melyik a jó és melyik a rossz minta?

Elkezdtem naplót írni …

Pár napja az a gondolatom támadt, hogy elkezdek naplót írni, mert annyi érzés, gondolat és kérdés merült fel bennem, hogy azt éreztem, ki kell írnom magamból. Azóta naplót vezetek....

Hogy miért tartom hasznosnak? Több okból is ……
- Ahogy leírod, kicsit fölé emelkedsz a kérdésnek és elkezded kívülről, racionálisan (érzelemmentesen) az önmaga valójában látni. Ebből a szemszögből a Valódi Én-ed adja meg a választ és nem az Egód.
- Jó többször elolvasni a felmerült kérdéseket, kételyeket, hiszen a válaszok bennünk vannak, és minél többet foglalkozunk velük, térünk vissza hozzájuk, annál nagyobb lesz az esélye, hogy végre meghalljuk a választ!
- Nagyon sok felesleges gondolat van bennünk, amire ha kívülről újra ránézünk, rájövünk, hogy ezek nem is lényeges kérdések, az érzéseink pedig csak az egó játékai. Szóval, segít kiüríteni a „szemetet” az agyunkból, hogy a csak valóban fontos dolgokkal tudjunk foglalkozni.
- Egyszer jó lesz újra elővenni a naplót és megnézni, hogy honnan indultunk és hova jutottunk személyes fejlődésünk során.
- Egyáltalán megtaláltuk-e már a válaszokat azokra a kérdésekre, amik foglalkoztattak bennünket?

Ami nagyon fontos a naplóírásnál, hogy magadnak írd! Őszintén, cenzúrázatlanul! Ahogy jön a gondolat, érzés, engedd, hogy papírra kerülhessen! Nem szépirodalmi művet írsz, hanem feljegyzéseket magadról – magadnak, azért, hogy a sorok között meglásd a sorsodat és az utadat, ami már születésedtől benned van, csak az egó és a sok felesleges gondolat az agyadban eddig nem engedte, hogy felszínre kerülhessen!

Engedd felszínre kerülni az Igaz Valódat, hogy azt az életet élhesd, amire teremtődtél!

Saját gondolatok

Többen jelezték a blogommal kapcsolatban, hogy jó lenne, ha több lenne rajta a saját gondolat…. és bár, amikor elindítottam ezt az oldalt az volt a célom, hogy egy helyen összegyűjtsem azokat a bölcsességeket, amelyeket kapok vagy találok, és amelyek megérintenek… úgy tűnik, hogy eljött a pillanat, hogy elkezdjem leírni mindazt, ami bennem megfogalmazódik, legyen az akár kétség, kérdés, tapasztalat.

Mindenkit arra biztatok továbbra is, hogy ha úgy érzi, hogy ő is szeretne hozzátenni az aktuális témához véleményt, gondolatot, nyugodtan tegye meg. Kíváncsi vagyok, mások mit gondolnak mindarról, amik engem foglalkoztatnak.

Sokan – így én is – érezzük, hogy nagy változások zajlanak a világban. Felgyorsultak az események, kapcsolatok tűnnek el, és alakulnak más minőségűek, tisztulási folyamatok indulnak be bennünk, és sok a kérdés, a zűr-zavar, a káosz. Közben dolgozik az egó, és minél inkább minőségi változást szeretnél, ami a spirituális utadra visz, annál keményebben küzd ellened/saját létéért.

Ezekről a témákról szeretnék írni …. arról, hogy én hogyan élem meg a mindennapokban mindezeket.

Give up!

"Unless you are prepared to give up something valuable, you will never be able to truly change at all, because you'll be forever in the control of things you can't give up." (Andy Law)

"Hacsak nem vagy felkészülve arra, hogy lemondj valami értékesről, soha nem leszel képes igazán változni, mert mindig azoknak a dolgoknak az irányítása alatt leszel, amikről nem tudsz lemondani." (Andy Law)