A felismeréseket, amik jöttek volt alkalmam a gyakorlatban is kipróbálni. Nem mondom, hogy mindig kapásból jók a reakcióim, de eljutottam odáig, hogy időnként már felismerem a helyzetet, és a régi mintát, ami jön és már nem engedem, hogy aszerint cselekedjek. Figyelem magam, megállapítom, hogy mi zajlik bennem és hogy ez a régi minta, amit már nem akarok működtetni, majd előveszem az új mintát és aszerint reagálok.
Ami nagyon fontos - szerintem- egy élethelyzetben, hogy tudjam, hogy mindent megtettem annak érdekében, hogy az adott szituáció jól működjön, és utána bízzam rá az Univerzális Gondviselésre a beteljesülést. Hiszek abban - és ezt minden nap erősítem magamban -, hogy minden, ami történik velem a javamat szolgálja és a fejlődésem érdekében van, még akkor is, ha abban a pillanatban nagyon rossz érzés, vagy nagyon fáj. Ezért fontos, hogy hittel és türelemmel kivárjam, hogy akár egy negatív helyzet is, mit hoz nekem, miért is történik velem. Ha megértem, meg tudom oldani a helyzetet. Ha nem, akkor homályban maradok és hibát hibára halmozok a továbbiakban. Ezért fontos a megértés!
"Aki nyitott a tudásra, az nevelhető." A nyitottság azt jelenti: Add meg Uram azt, ami jó nekem!" (Müller Péter)
Bízni kell magamban és a sorsban, hogy minden okkal történik és hogy minden úgy jó, ahogy van!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése